Egyre több szülő szeretné, ha már az óvodában megismerkedne gyermeke az angol nyelvvel, és egyre több állami- és magánóvoda nyújt erre lehetőséget. A korai idegennyelvi-nevelés mellett sokféle érvet felsorakoztatnak az óvodák, fontos azonban tudnunk, hogy egy idegen nyelv elsajátítását több tényező is befolyásolhatja. Ezeket pedig ismernünk és mérlegelnünk kell, amikor a kérdésről döntünk.

Csak két napja, hogy a 16 éves Malala Yousafzai először nyilatkozott a médiának azóta, hogy tavaly októberben a tálibok megpróbálták megölni őt, amikor az iskolabuszon fejen és nyakon lőtték a kislányt. A valaha gyönyörű Malala a sebesülésektől eltorzult arccal, de magabiztosan és hálával telten köszönte meg azt a sok szeretetet és imát, amit az őt támogató emberek millióitól kapott világszerte. A tálibok eközben továbbra sem tettek le szándékukról, hogy apjával együtt “mindenképpen” megölik a kislányt, aki nem átall a lányok tanulási jogáért harcolni.

Kodály és Bartók annak idején gramofonnal járták az országot, hogy minél több népdalt gyűjtsenek és örökítsenek meg. Bizonyára nagyon furcsa lehetett, amikor egy-egy idős ember a “masinából” hallotta vissza saját hangját. Ma már mi sem természetesebb, mint hogy felvételről hallgatunk zenét, éneket, mesét. De vajon mennyire természetes, hogy úgy tanuljunk néptáncot, hogy egy 3D-s alak előtáncolja nekünk a lépéseket, a program pedig figyelmeztet, ha valamit nem jól utánzunk?

Dorogsághy Orsolya, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet főnővére már számtalan meddőségi problémával küzdő reménybeli kismamát támogatott a gyermekáldás felé vezető úton. Emellett ahogy ő fogalmaz, a „terhesség másik oldaláról” is van már tapasztalata, hiszen két kislány édesanyja, és korábbi munkája során 10 éven keresztül szülésznőként segítette a többnyire természetes úton megfogant kismamákat.

Mit jelent egy zsidó ember számára a család, a kötődés? Mit jelent Izraelben felnőni? Hogyan változott az anya és az apa szerepe a zsidó családokban az elmúlt időkben? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Ilan Morral, Izrael Állam magyarországi nagykövetével.

Tudás tekintetében jobb kapni, mint adni? Az emberek háromnegyede (74 százalék) inkább tanulna – viszont minden negyedik ember (26 százalék) inkább tanítana, derült ki az Ipsos nemzetközi felméréséből.  Rólunk, magyarokról elmondható, hogy az átlagosnál sokkal többen tanítanának: nálunk minden harmadik válaszadó (35 százalék) mondta, hogy inkább a tanítást választaná a tanulás helyett.

Az első napok, hetek és hónapok nagyon meghatározóak az iskolában. Hatással vannak a gyermek tanulási kedvére, a beilleszkedésére, önbizalmára. A család sokat tehet a sikerért, az óvoda és a szülők együttesen érhetik el, hogy ne okozzon gondot az iskola elkezdése a gyermek számára.

Kényes kérdés, hogy mikor, mennyi különórát (sport, nyelv, tanulás, figyelem-fejlesztés, művészeti nevelés) érdemes gyermekeink szabad (játék)idejébe beilleszteni. Meddig ad örömöt, és mikortól válik egészségtelenné, nyomasztóvá a gyermek számára a sok ’okosítás’?! A „nagy versenyben” (hogy ki/miben jobb, gyorsabb, ügyesebb társainál) előkelő helyen áll az idegen nyelvek mielőbbi elsajátítása.

A gyerekek a kitartást és az állhatatosságot az apától tanulják meg, ami különösen kamaszkorban jelentkezik - állítják a utahi Brigham Young Egyetem kutatói.

Évek óta segíti, támogatja a cigányokat. Beszélget velük, értékeket mutat, imádkozik értük. Tavaly jelent meg Cigány népismeret című könyve, amely már a harmadik kiadást is megélte. Székely János püspökkel a cigányság értékeiről és problémáiról beszélgettünk.