"Számomra még mindig nem volt világos, mi is a gondunk, csak azt éreztem, hogy valami nagyon nagy baj van! A gyermekklinikán nem kerteltek, a diagnózis: neuroblasztóma, gyermekkori, idegrendszeri eredetű rosszindulatú daganat."

A világ egyes részein a mai napig luxuscikknek számít, míg a fejlettebb országokban tonnaszám fogyasztják a WC-papírt. Van belőle extra lágy, aloe verás, illatos, képregényes és még nedves változat is. Honnan jött a toalettpapír?

Azt mondják, mielőtt az ember meghal, lepereg előtte az élete. Nem tudjuk mindez hogyan történik pontosan, de feltehetően nincsen rá 2 percünk - és persze talán nem is figyelünk ennyire a részletekre.

Az 1800-as évek vége felé már léteztek kifejezetten nőknek szóló magazinok. Nem meglepő, de tényleg egészen más címlapokkal dolgoztak mint manapság. Nézzük csak!

A fánktészta eredetileg teljesen megegyezett a kalácstésztával, amit aszalt gyümölcsökkel, fűszerekkel dúsítottak, majd olajban sütöttek ki a hollandok a karácsonyi szezonban, vízkeresztig.

Sokaknak nem kell túlzásba vinni a gondolkodást ahhoz, hogy beugorjon egy-két gyerekkori eszement, veszélyes, vagy egyszerűen undorító játék/időtöltés. Ezek nagyrészt akkor jó ötletnek tűntek, ma visszanézve kevesebb toleranciát tanúsítanánk a mi gyerekeink felé hasonló esetekben.

A gyermek-gasztroenterológus egyszer sem vizsgálta meg, csak gyógyszert rendelt neki (!), a nővérpulttól ránézve a gyerekre annyit mondott, hogy jó súlyban van (nem vitás, nem vékony, 163 cm és 60 kg 13 évesen, de nem hiszem, hogy ennyivel el lehet intézni).

Kismamaként az ember hajlamosabb az impulzív vásárlásra, ezért a várandósság beköszöntéig nagyon vastag bőrt kell növesztenünk ahhoz, hogy a terhesruha-boltok tukmálós eladóit le tudjuk szerelni. Merthogy a cégek bizony kihasználják a ruhatárfrissítésre vágyó anyukák esendőségét!

Mi teszi jó óvodává az óvodát? A kor, amely kiszolgálja, vagy az emberek, akik működtetik? Valahol nyilván határozott korreláció van a kettő között, mégis afelé hajlunk, hogy az ovikérdés inkább emberfüggő.

Elmaradt az utolsó órájuk, mire a tanár közölte, hogy az iskolában nem lehet várakozni, nyugodtan induljon el haza. Tette mindezt azzal a nyilatkozattal a fiókjában, amiben külön kértem, hogy a gyerek egyedül ne indulhasson el. Tette mindezt úgy, hogy tudatában volt annak, még csak egy hónapja élünk a városban, annak is egy új, kieső részén, ahová madár se jár, nemhogy busz.