Az emberi társadalom családokból épül fel, családok nélkül nem létezhetne emberi társadalom. A családnak a világban betöltött elsődleges szerepét mutatja az is, hogy Jézus az emberi történelembe való belépése színteréül a családot választotta.

Nem értem, hogy miért szeretnek a gyerekek annyira anyósoméknál vacsorázni, amikor ott mindennek szabott rendje van, szigorúan megkövetelik kissé ódivatú illemszabályaik betartását, sőt, az is természetes, hogy segítenek nekik az asztal körüli feladatok elvégzésében, mondta egy háromgyerekes apa ugyancsak nagycsaládos barátjának.

Na, öreg, vége a szép szabadságnak, te is igába hajtod a fejed! – mondta vidáman az ifjú férjnek barátja, amikor az esküvő után gratulált. Az ifjú férj kissé zavarba jött. Élete most fordult a célegyenesbe, szabad az útja a boldogság felé, legjobb barátja pedig azon sajnálkozik, hogy elvesztette szabadságát. Fogadta továbbra is a gratulációkat, mindenki sok boldogságot kívánt. A szabadságról ugyan senki sem beszélt, benne mégis ott motoszkált a kérdés: vajon tényleg elvesztett valamit? Sőt, megfosztotta szabadságától a lányt is, aki eddig menyasszonya volt, mostantól pedig a felesége?

A tízéves érettségi találkozón volt osztályfőnökük sorra kérdezte volt diákjait, kivel mi történt az elmúlt tíz évben, ki milyen diplomát szerzett, hol és mit dolgozik, alapított-e családot, hány gyereke van, sikeresnek érzi-e magát. Az egyik fiú, az osztály egyik legjobb tanulója, válaszával általános derültséget keltett.

Mondjátok: van valami értelme az imádkozásnak? – szólalt meg a beállt csendben a házas csoport egy férfi tagja.

Milyen az a technológia, ami mellett a Katolikus Egyház is kiáll? Miért "természetes" a NaPro Technológiája? Honnan jön ez a módszer és hány emberen képes segíteni? Hol tart a magyarországi bevezetése? Húsbavágó kérdések, amelyekre egy videóból kapod meg a választ!

Húsvét alkalmából Dr. Beer Miklóst, a Váci Egyházmegye püspökét kérdeztük a családok értékválságáról, a családi életre nevelésről és az idei húsvét üzenetéről.

Bennem cseng egy fiatalember szava, aki többedik élettársi viszonyát élte: „Én nem bírom a kötöttséget!” A fiatalember még egyetemista korában beleszeretett egyik évfolyamtársába, nagy és szenvedélyes szerelem alakult ki közöttük. Amikor aztán megszerezték diplomájukat, a fiú nem volt képes kimondani a végleges IGENt, ami a végleges elköteleződést jelentette volna. Az egymásnak elköteleződött, komoly gondolkodású fiatalok tervezik közös életüket, azon vannak, hogy megteremtsék leendő családjuk életének feltételeit.

"Legyen a találkozás ünnepe a karácsony! Itt az ideje a házasság, a szülő-gyermek, vagy akár az unokatestvéri kapcsolat megújításának! Ne azon siránkozzunk, amit nem tudtunk megvenni, hanem annak örüljünk, amit a jelenlétünkkel adhatunk egymásnak!" -  Bíró László tábori püspökkel beszélgettünk ünnepről, családról, kapcsolatokról.

Nemrég egy aranylakodalommal kapcsolatban hangzott el: az ünneplő házaspár sikerének titka az, hogy komolyan vették a házassági esküt, azt, hogy egymást szeretve és szeretetből keltek egybe, hogy minden körülmények között holtomiglan-holtodiglan együtt akartak maradni. Tudtak egymásra hagyatkozni, méltó tisztelettel elismerték egymást egyenlő társnak, akivel a kegyelmi életben is osztoztak, és mindvégig azzal a szeretettel fordultak egymás felé, mellyel Krisztus szerette egyházát.