Babás spinning? Mi a fene lehet ez? - kaptam fel a fejem, amikor először hallottam erről. Anyuka is vagyok, bringás is vagyok, minden adott volt, hogy kipróbáljam, mit tud a babás spinning.

Az általános iskolákban szeptembertől - lépcsőzetesen - bevezetésre kerülő heti öt tornaóra segíthet a gerincproblémákkal, hanyagtartással küzdő gyerekek számának csökkentésében, feltéve, ha a gyerekek nemcsak az udvaron rohangálnak, hanem minél több hátizmot erősítő mozgást végeznek. A legjobb az úszás - hetente legalább kétszer - és a lovaglás lenne, valamint azok a küzdősportok, amelyeknél figyelni kell a tartásra.

Teljesen érthető, hogy sokszor kicsit sürgetjük kisgyermekeinket: tanuljanak meg járni. Egyrészt láthatólag nagyon élvezik a babakocsiban fekvés-üldögélés hosszú hónapjai után a megváltozott perspektívát, másrészt a szülőnek is öröm látni csemetéje boldogságát, és ilyenkor még a hátfájásról is meg tud feledkezni, akár hosszú másodpercekre... Időnként azonban sok szülő beleesik abba a csapdába, hogy a fejébe veszi: a gyereket minél előbb meg kell tanítani járni, mert kötelességük a motoros képességek fejlődését elősegítenünk. Összeállításunkban azok az érvek szerepelnek, amelyek miatt érdemes újra végiggondolni a járni tanítás szempontjait.

2012 szeptemberétől az új köznevelési törvény értelmében az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon felmenő rendszerben bevezették a mindennapos testnevelést. A felnövekvő nemzedéket elnézve a rendszeres, szervezett formában történő mozgás a gyermekek egészségét szolgálja – orvosként és szülőként is támogatnunk kell ezt a törekvést. Egyre több a túlsúlyos gyermek, és ennek az egészségügyre, társadalomra nézve is komoly következményei lehetnek. Árthat-e a testmozgás? Milyen esetekben kell testnevelésóráról felmentést kérni?

Hányszor, hány anyukától hallottuk már, hogy "annyi energiája van ennek a gyereknek, én nem bírnék ennyit rohangálni". Egy amerikai kutatás szerint egy szó szerint így van, ugyanis már a járni tanuló babák is lényegesen többet sétálnak, mint a legtöbb felnőtt, ami picike lábaikat is figyelembe véve még sokkal nagyobb teljesítmény.

Mankóból készült fuvola, szívószálpozan, kartonkasztanyetta, papírgurigaesőbot, dobozhárfa...olyan hangszerek ezek, amelyeket Sőnfeld Mátyás zeneterapeuta, pszichopedagógus rendhagyó énekórái során készít el azokkal a gyerekekkel, akikhez ellátogat. A Zenebatyu megálmodójával és megvalósítójával beszélgettünk zenéről, zenélésről, mint terápiáról, ajándékról, és bennünk rejlő szépségről.

Sportolni nemcsak fontos, de jó is lehet. Sőt, törekedni kell arra, hogy a gyerek ne kötelességnek érezze a sportolást, hanem maga érezze úgy: szüksége van rá (akárcsak nekünk). Néhány egyszerű szempont figyelembevételével ez nem is olyan nehéz.

Amikor délután, az iskola után kamaszgyermekem a TV és interneten kívül nem igen talál kikapcsolódási lehetőséget („hiszen már a legújabb Szentjohannagimit is elolvastam kétszer!”), akkor végkép megfogalmazódott bennem, hogy ez így nem mehet tovább! Különórák kellenek és MOZGÁS! Az iskolai röplabda befuccsolt, anya jógájára járni mégiscsak ciki, és a „közeli” lovas tanyára télen már még annyira sem fogunk kijárni, mint ahogy most nem.