Az országban minden 80 év feletti időst felkeresnének, a rászorulókat naponta segítenék bevásárlással, felolvasással, házimunkával. Ez a célja a nemrégiben kinevezett idősügyi miniszteri biztosnak. Jeneiné dr. Rubovszky Csillával idősügyi miniszteri biztossal, Belváros alpolgármesterével beszélgettünk.

Százemeletes panelház, Ferenc pápa, offshore-ozás, fogkrémreklám, unortodoxia - csak néhány dolog, ami Tóth Gergely közgazdásszal beszélgetve szóba kerül. A fenntartható, felelős vállalat-irányítás itthoni élharcosa szerint kezdünk jó útra térni, de nem elég időben kifizetni a számlát. Interjú.

“Görcsbe ugrik a gyomrom, ha meglátom!” “Belefájdul a fejem a veszekedéseinkbe!” Hányszor tapasztaljuk, hogy lelki problémáink, mindennapi stresszhelyzeteink fizikai tüneteket okoznak, s komolyan képesek beteggé tenni testünket! Orosz Katalin klinikai szakpszichológussal, transzperszonális terapeutával arról beszélgettünk, hogyan lehet oldani belső feszültségeinket annak érdekében, hogy enyhüljenek tüneteink és máshogy álljunk a világhoz.

Aki már szülő azt azért, aki még nem azt azért érdekli, vajon mivel teszi a legjobbat újszülöttjének. A nehéz világrajövetelt követően lehetőleg tartsuk magunk mellett a picit!

Minden ötödik házaspár érintett lehet a meddőségi problémákban, s mivel a keresztény hívők között nagyobb az esküvőre hajlandók aránya, őket még nagyobb mértékben érinthetik az efféle gondok. Ezért is tartották fontosnak a szervezők, hogy papok, lelki vezetők, pszichológusok részt vehessenek egy olyan előadássorozaton, amely ezzel a kényes témával foglalkozik. A szervezők közül Lengyel Orsolyát és Lengyel Ágnest kérdeztük.

"Minden férfi ugyanazt akarja". Egy ilyen mondat, egy sokszor hallott vélemény sémákat, belénk égő viselkedésformákat alakíthat ki. Orosz Katalin klinikai szakpszichológussal, transzperszonális terapeutával interjúnk második részében arról beszélgettünk, milyen következményekkel járnak az otthonról hozott, látott minták, és hogyan lehet változtatni ezeken?

A dédnagymamát megerőszakolták a háborúban. A nagypapát kitelepítették. A család később nem beszélt ezekről a dolgokról, de a titkot, a szégyent, az elfojtást generációkkal később is érezték a családtagok. A traumák egészen addig dolgoznak a tudattalanunkban, amíg szembe nem nézünk velük és fel nem oldjuk őket. Orosz Katalin klinikai szakpszichológussal, transzperszonális terapeutával beszélgettünk.

Sok kisgyereknek nem kell könyörögni azért, hogy mosson kezet. Ők maguk rohannak a fürdőszobába, méghozzá igen gyakran, mert úgy érzik, piszkos a kezük. Mások babonásan kerülnek bizonyos számokat, vagy ismételgetik a végtelenségig ugyanazt a bűvös szót, mondatot, esetleg hatszor ellenőrzik, be van-e zárva az ajtó. Mi állhat ezeknek az úgynevezett kényszeres cselekvéseknek és gondolatoknak a hátterében? Streli Orsolya gyógypedagógus-pszichológust kérdeztük.

Mintegy három esztendő telt el azóta, hogy Péteri községben emlékhelyet állítottak a meg nem született gyermekeknek. Az elsőre talán furcsának tűnő mementó kitalálója, Petőné Vizi Valéria maga is érintett, de mint kiderült, sokkal többen is azok: szinte mindig friss virág vagy gyertya hívja fel a figyelmet a gyász e kevéssé elfogadott formájára.

A mai világban az „egészséges” fogalom már alig állja meg a helyét, mivel mindenki valamilyen szempontból sérült, ha nem láthatóan, akkor lelkileg, szociálisan – vallja a La Femmez 50 magyar tehetséges fiatal program egyik kiválasztottja. Tóth Károly táncban gondolkodik és székben ül.