A házi gyermekorvosok tiltakoznak amiatt, hogy az egészségügyi ágazatban most tervezett béremelés az alapellátás dolgozóit nem érinti. Ugyanakkor egy a kormány honlapjára csütörtökön felkerült rendelettervezet szerint más módon mégis emelkedhet a házi gyermekorvosok bére, miután áprilistól bővítenék a teljesítményfinanszírozásuk alapjául szolgáló mutatószámok, vagyis indikátorok körét.

Senkinek nem kívánom, hogy kórházba, főleg gyerekkórházba kelljen mennie gyermekével. A lényeg, hogy velünk ez történt. Nem vészes eset volt, de mindenesetre egy doki korábban azt mondta, menjünk vissza egy hónap múlva, hogy ránézzen a „problémára”, s megtegye azt a problémás területtel, amit akkor még nem lehetett.

Eddig soha, semmi rossz élményem nem volt az orvosokkal kapcsolatban, sajnos én is beléptem abba a bűvös körbe, akikkel nem csak a megszokott, jó dolgok történnek meg. Mindezek ellenére a tiszteletem nem kopott semmit az eü dolgozók irányába, de a gyermekorvosunkat mi is kénytelenek voltunk lecserélni.

Néhány napja ért véget a tanév: szeptember 1-jéig a szülők jókora hányadának hatalmas gondot okoz gyermekének felügyeletét megoldania a nyár folyamán. Helyzetüket tovább nehezíti a táboroztatás orvosi igazolása körüli perpatvar. Kell, nem kell? Pénzért vagy ingyen?

Néhány hónapos gyermekemmel pár héten belül kétszer voltam kénytelen két különböző kórházi gyermekosztály szolgáltatásait élvezni. Mindkétszer zúzódásokkal kerültünk be, pedig nem ejtettük le, csak megtanult felállni, mégis azonnal szúrós szemekkel néztek bennünket – no nem az orvos, hanem az osztályos nővér, hogy vajon mit tettem a gyermekemmel.

"Nem tud beszélni a gyerek? Majd elmondja, mi a baja"-volt a kedves reakciója a doktor úrnak. Ekkor elkezdtem neki elmagyarázni, hogy a gyereknek elment a hangja, így nem tud beszélni és amúgy is alig áll a lábán.